Manapság nincs nehéz dolga a játékosoknak, ha CPU hűtő után néznek. A 15-20 ezer forintos léghűtők is remekül ellátják a feladatot, de ha éppen kompakt vízhűtést keres az ember, akkor is tengernyi megoldás várja a boltok polcain. Van azonban egy gyártó, mely hosszú évek óta magabiztosan képviselteti magát a szegmensben, ám az áraik mégsem szálltak el. Ez pedig nem más, mint az Arctic. A német cég hatalmasat menetelt a Liquid Freezer II szériával, egy ideje pedig már a III-as változat is elérhető. Ez még jobb tudott lenni, miközben kellemesebb megjelenéssel rendelkezik.
Úgy tűnik azonban, hogy 2025 májusában még tovább emelnék a tétet. A Liquid Freezer III Pro széria még jobb teljesítményt ígért, de vajon sikerül ezt betartaniuk is? Erre keressük a választ a mostani tesztben. A bejegyzés egy része megegyezik a korábbi Liquid Freezer III tesztünkben olvasható szöveggel, hiszen vannak olyan dolgok, melyek egyáltalán nem változtak. Aggodalomra azonban semmi ok, hiszen a különbségeket külön is megvizsgáljuk majd.
A doboz és a tartalma
Az Arctic ezúttal sem vitte túlzásba a designelemeket, ám minőségi változásokat láthatunk így is a dobozon. A korábbi kékes háttér helyett fekete vagy fehér hátérrel találkozhatnak a vásárlók, mely egy fokkal letisztultabb megjelenést kölcsönöz a terméknek. Pillanatok alatt kiderülhet, hogy milyen színű és méretű hűtő lapul a dologban, ahogy a támogatott foglalatokat is leolvashatjuk pár másodperc alatt.
A dobozban az alábbi alkatrészeket találjuk meg az AiO-n kívül:
A-RBG (vagy sima) VRM hűtőmodul
MX-6 paszta
Kétféle PWM kábel, az egyik a szokványos 1 csatlakozót kapta, a másik pedig különálló (VRM, PUMPA és Ventilátor) csatlakozókkal rendelkezik a még nagyobb személyre szabhatóság érdekében
12 – 12 csavar a ventilátorokhoz és a rögzítéshez
12 fém alátét
Intel Contact Frame a jobb érintkezés érdekében, ehhez 4 ajándék csavar és egy T20-as imbuszkulcs is jár
AMD esetében négy csavarral, négy műanyag alátéttel és a CPU-ra felfogatáshoz szükséges elemekkel érdemes kalkulálni
A hűtő
Mivel kompakt rendszerről beszélhetünk, így gyárilag készre kábelezve, összekötve találjuk a radiátort és a pumpát/blokkot. A cég ráadásul a CPU és (ARGB modellek esetében az ARGB) csatlakozót is elvezette az ezeket összekötő csövekben, így nem kell a fél házon átvezetnünk, hogy az alaplapunkra csatlakoztathassuk a hűtőt. A radiátoron Arctic P12 Pro (280 és 420-as modellek esetében majd P14 Pro) ventilátorok kaptak helyet, így sem a zajjal, sem pedig a teljesítménnyel nem lesz bajunk. A különbségekre egy külön bekezdésben kitérünk majd.
Van, ami nem változott a Liquid Freezer II és III szériához képest. A radiátor mérete nem csak hossz irányban tekintélyt parancsoló, hanem bizony vastagságban is. Az átlaghoz képest a 240/360-as példányoknak sincs oka szégyenkezni, míg a 280/420-as variánsok kifejezetten vastagnak számítanak kategórián belül is és emiatt a kompatibilitásra is oda kell figyelni. A radiátor kinézetét sem vitte túlzásba a cég, ismételten Arctic logó díszíti csupán a komponenst, szép letisztult ez is.
A pumpa és a CPU-ra illeszkedő blokkrész megújult a Liquid Freezer III megjelenése után. A korábbi, sokak számára megosztó kinézetet egy jóval barátságosabb design váltotta fel. A pumpa részhez mágnesek segítségével csatlakozik egy tekintélyesebb VRM hűtő, mely ARGB modellek esetében szintén fényárban úszik, akárcsak a ventilátorok. A VRM hűtő ezúttal is hatékony, így az alaplapok bizony megháláljak majd ilyen téren is, ha Arctic AiO kerül a gépbe. A leszerelhető, mágneses kialakításnak köszönhetően a VRM hűtő cseréje is egyszerűbb lehet, később pedig akár más design is érkezhet a cég műhelyéből.
A felszerelés
AMD és Intel esetében ezúttal teljesen eltérő a felszerelés módja, szakított az eddigi kialakítással a cég. AMD esetében a korábbi kialakításokhoz hasonlóan két fém keret kerül a CPU mellé és erre fekszik fel a hűtő. Két csavar segítségével rögzíthetjük a pumpa részt a CPU-ra. Ez kicsit nehézkesebb lehet sokak számára, mint a korábbi, 4 csavart alkalmazó megoldások, ám egy kis gyakorlás után ezzel sem lesz probléma. A Pro változatot egyébként könnyebb volt felszerelni, mint a simát , így élnénk a gyanúval, hogy itt bizony történt valamilyen változtatás a LF III széria első példányaihoz képest.
Intel esetében azonban a gyári felfogató mechanizmus lecserélése szükséges. Ez elsőre bonyolultnak is tűnhet, ám a valóságban pár perc alatt abszolválható a faladat. Ki kell csavarozni a gyári felfogatást, visszacsavarozni a helyére Arctic által adott keretet, majd erre felcsavarozni a CPU hűtő blokkrészét. Az Intel 12., 13. és 14. generációja komoly problémákkal rendelkezik, mely a kupakok egyenetlenségében nyilvánult meg, így a hűtési hatékonyság érdekében kellett meglépniük ezt a cégeknek. A részletes manual minden egyes lépése adta magát. Mozgóképek segítik a kezdő felhasználót is, gyakorlatilag lehetetlen rosszul felszerelni az egységet, ha kicsit is odafigyelünk. Természetesen a 2024 végén megjelent LGA 1851, azaz a Core Ultra széria teljes mértékben támogatott. Mindezt pedig offset felfogatással fűszerezte meg a gyártó, azaz a kialakításnak köszönhetően a CPU lehető legforróbb pontjához ér a hűtőfelület közepe, a legjobb teljesítményt elérve így.
Az AiO szerelés legnagyobb hibáját érdemes lehet ezúttal is megemlítenünk. Sokan nem is a konkrét szerelésnél véreznek el, mégsem mérnek jó hőfokokat. Mi is az ok emögött? A hűtő fémrészén is látható matricát elfelejtik levenni az Arctic (vagy bármelyik) hűtőről, így gyakorlatilag a CPU és a hűtő között nem keletkezik kontakt, melynek köszönhetően nagyon körülményesség válhat a hő elszállítása. Erre mindig érdemes odafigyelni.
A Liquid Freezer III Pro bekötése sem igényel nagy tudást, hiszen egy 4-pines csatlakozóba kell csak beledugnunk a kábelt. Sokan azonban reflexből a PUMP headerbe dugják, lévén vízhűtés került a gépbe. Az ARTIC hűtőknél azonban a CPU_FAN headert kell választani, hiszen ekkor tudja az alaplap megfelelően szabályozni a pumpát és a ventilátorokat. Ha a PUMP-ra kötjük rá, akkor konstans 100%-on járatja a ventilátorokat és a pumpát is a gépünk, mely egyrészt felesleges, másrészt pedig jelentősen csökkenti az élettartamát is. Az ARGB modellek esetében az alaplap vagy egy hub ARGB csatlakozójára kell kötnünk a hűtést. A felhasználó maga döntheti el, hogy egyszerre szeretné-e vezérelni a VRM, PUMPA és VENTILÁTOR fordulatot, vagy külön külön. Az ennek megfelelő kábelt kell becsatlakoztatni a hűtő CPU-ra helyezendő részéhez. Ha kezdő felhasználó vagy, akkor érdemes az egyetlen egy csatlakozóval rendelkező kábelt használnod.
Mitől Pro a Pro?
Jól látható a fenti bekezdésekből, hogy a Liquid Freezer III és III Pro között látszólag semmi különbség nincs. Nos, a fő alkatrészeket tekintve ez valóban így van, ám a ventilátorokat tekintve hatalmas eltéréseket olvashatunk le. A P12 és P14 Pro változatait találjuk meg a Pro változaton. Ez a cég mérései alapján a fenti különbséget adja ki. A nyers specifikációk kedvelőinek is kedveskedünk:
Tulajdonság
Arctic P12 (PWM)
Arctic P12 Pro
Méret
120 × 120 × 25 mm
120 × 120 × 25 mm
Fordulatszám (RPM)
200–1800 RPM
600–3000 RPM
Légszállítás
56,3 CFM (95,7 m³/h)
76,76 CFM (131 m³/h)
Statikus nyomás
2,20 mmH₂O
6,29 mmH₂O
Zajszint
0,3 Sone (~22,5 dBA)
39,7 dBA
Csapágyazás
Fluid Dynamic Bearing (FDB)
Fluid Dynamic Bearing (FDB)
PWM vezérlés
Igen
Igen
PST támogatás
Igen (P12 PWM PST változatban)
Igen
Lapátok száma
5
7
Jól látható, hogy a lapátok száma is változott, de a légszállítással és statikus nyomással kapcsolatos értéket is rengeteget javultak. Ezt követően azonban nem maradhatott más hátra, mint a Liquid Freezer III és Liquid Freezer III Pro egymásnak eresztése.
Az eredmények
A CPU hűtő egy AMD Ryzen 7 9800X3D processzora került. A processzor bár nem fogyaszt sokat, mégis könnyebben melegedik, köszönhetően a 3D V-Cache technológiának. A mérés a hűtőkön kívül minden más azonos volt. Ide sorolhatjuk a szoba hőmérsékletét, a pasztát (mely természetesen az Arctic MX-6 volt) a tesztelt programokat, az házban található többi ventilátort vagy éppen a görbét. Az Arctic saját mérései 4-2 fok csökkenést ígértek AMD-s környezetben, nézzük is, hogy sikerült-e tartani.
Jól látható, hogy ezúttal sem üres ígéreteket lobogtatott a gyártó. Az Arctic Liquid Freezer III Pro tényleg 2-3 fokot tudott faragni az előd számain és mindezt az új ventilátoroknak köszönhetően. Intel esetében a differencia még radikálisabb lehet, így talán még ajánlottabb a Pro változat a 12. és 15. generáció közötti modellekre.
Verdikt
Pozitívum
Pazar ár-érték arány
Az alap változathoz képest mérhető előny
Fehér színben is elérhető már
6 év garancia
Remek teljesítmény
Egyszerű szerelhetőség
Részletes leírások
Mágneses VRM hűtő
Ötletes megoldások (pumpa résznél kivezetett ARGB kábel stb.)
P12 Pro ventilátorok
Mérhetően jobb, mint a nem Pro változat
Negatívum
Csak a legfrissebb foglalatokat támogatja alapból
Az Arctic Liquid Freezer III Pro 360-as változata már elérhető, ám hamarosan érkezik a többi (240, 280 és 420) méret is. A megjelenés első időszakában ráadásul roppant kedvezményes áron lecsaphat rá az ember, így ha eddig is gondolkodtál AiO hűtőn, akkor mostantól már csak a Pro változatot érdemes keresned.
A termék hivatalos weboldala: https://www.arctic.de/en/Liquid-Freezer-III-Pro-360/ACFRE00180A
Az elmúlt időben az Xtrfy több nagyszerű egeret is megjelentett a piacon, a vezetékes M4 után érkezett a cserélhető hátlappal felvértezett M42, majd ezt követte a RocketJumpNinja együttműködésével megtervezett és legyártott, MZ1 névre hallgató rágcsáló. Sok rajongó kérte a cégtől, hogy jelentkezzenek egy vezetéknélküli perifériával, hiszen az iparágban már szinte minden nevesebb gyártónak volt ilyen…
Az Endorfy nevével mostanság egyre többet találkozhatunk a hazai áruházak virtuális és valós polcain. Gyártanak billentyűzeteket, egereket, fejhallgatókat, de a bejegyzésünk főszereplőjét, a széket is megtaláljuk a portfólióban. Az igazán rutinos rókák azonban jól tudják, hogy nem egy teljesen új cégről beszélhetünk. Az Endorfy-val korábban Silentium PC vagy SPC Gear néven is találkozhatunk, remek ár-érték…
Manapság ismét aranykorukat élik a különböző emulációs szoftverek. Nem lepődik meg senki, amikor iOS készüléken futtat Xbox 360 játékokat, de a PS3 emuláció is egyre magasabb szintre emelkedik. Aztán ott vannak a retró konzolok is, a SNES, NES vagy éppen a GameBoy. Az utóbbi játékokat már gyakorlatilag egy kenyérpirító is elfuttatja, de ha az nem…
Az elmúlt időszakban rengeteg AOC monitor járt a tesztpadon. Találkozhattunk OLED monitorral, 4K felbontású megjelenítővel, 540 Hz-es kompetitív szörnnyel, de a Dual-Mode szerelmesei is megtalálhatták a maguk számítását. Méltatlanul kevés szó esett azonban azokról a monitorokról, melyek megbízható, stabil alapjai a jelenlegi piacnak. Szerencsére a mai tesztünk főszereplője ezt a kategóriát erősíti, azaz nem kínál…
A Fifine nevével egyre többször találkozhatunk már hazánkban. Egy dologban azonban eddig biztosak lehettünk, valamilyen szinten a hangokhoz kapcsolódtak a termékeik. Ide sorolhatjuk a mikrofonokat, a fejhallgatókat vagy éppen a hangkeverőket. A fejhallgatókból és a mikrofonokból már több is járt a tesztpadunkon, ezúttal azonban egy sokkal különlegesebb termék került izzasztás alá. A Fifine AmpliGame D6…
Nem titok, hogy egykoron a Wireless, azaz vezeték nélküli perifériákat komoly közutálat övezte. Nem véletlenül volt ez így. Legyen szó Bluetooth vagy 2.4 GHz-es rádióhullámokat használó technológiáról, pár évvel ezelőtt még egyáltalán nem voltak kiforrottak a Wireless perifériák. Olyan csúszásokkal, bemeneti késéssel, azaz input laggal találkozhattak a felhasználók, melyek az átlagos gamereknek is rengeteg bosszúságot…
Az Arctic ezúttal sem vitte túlzásba a designelemeket, ám minőségi változásokat láthatunk így is a dobozon. A korábbi kékes háttér helyett fekete vagy fehér hátérrel találkozhatnak a vásárlók, mely egy fokkal letisztultabb megjelenést kölcsönöz a terméknek. Pillanatok alatt kiderülhet, hogy milyen színű és méretű hűtő lapul a dologban, ahogy a támogatott foglalatokat is leolvashatjuk pár másodperc alatt.
A dobozban az alábbi alkatrészeket találjuk meg az AiO-n kívül:
Mivel kompakt rendszerről beszélhetünk, így gyárilag készre kábelezve, összekötve találjuk a radiátort és a pumpát/blokkot. A cég ráadásul a CPU és (ARGB modellek esetében az ARGB) csatlakozót is elvezette az ezeket összekötő csövekben, így nem kell a fél házon átvezetnünk, hogy az alaplapunkra csatlakoztathassuk a hűtőt. A radiátoron Arctic P12 Pro (280 és 420-as modellek esetében majd P14 Pro) ventilátorok kaptak helyet, így sem a zajjal, sem pedig a teljesítménnyel nem lesz bajunk. A különbségekre egy külön bekezdésben kitérünk majd.
Van, ami nem változott a Liquid Freezer II és III szériához képest. A radiátor mérete nem csak hossz irányban tekintélyt parancsoló, hanem bizony vastagságban is. Az átlaghoz képest a 240/360-as példányoknak sincs oka szégyenkezni, míg a 280/420-as variánsok kifejezetten vastagnak számítanak kategórián belül is és emiatt a kompatibilitásra is oda kell figyelni. A radiátor kinézetét sem vitte túlzásba a cég, ismételten Arctic logó díszíti csupán a komponenst, szép letisztult ez is.
A pumpa és a CPU-ra illeszkedő blokkrész megújult a Liquid Freezer III megjelenése után. A korábbi, sokak számára megosztó kinézetet egy jóval barátságosabb design váltotta fel. A pumpa részhez mágnesek segítségével csatlakozik egy tekintélyesebb VRM hűtő, mely ARGB modellek esetében szintén fényárban úszik, akárcsak a ventilátorok. A VRM hűtő ezúttal is hatékony, így az alaplapok bizony megháláljak majd ilyen téren is, ha Arctic AiO kerül a gépbe. A leszerelhető, mágneses kialakításnak köszönhetően a VRM hűtő cseréje is egyszerűbb lehet, később pedig akár más design is érkezhet a cég műhelyéből.
AMD és Intel esetében ezúttal teljesen eltérő a felszerelés módja, szakított az eddigi kialakítással a cég. AMD esetében a korábbi kialakításokhoz hasonlóan két fém keret kerül a CPU mellé és erre fekszik fel a hűtő. Két csavar segítségével rögzíthetjük a pumpa részt a CPU-ra. Ez kicsit nehézkesebb lehet sokak számára, mint a korábbi, 4 csavart alkalmazó megoldások, ám egy kis gyakorlás után ezzel sem lesz probléma. A Pro változatot egyébként könnyebb volt felszerelni, mint a simát , így élnénk a gyanúval, hogy itt bizony történt valamilyen változtatás a LF III széria első példányaihoz képest.
Intel esetében azonban a gyári felfogató mechanizmus lecserélése szükséges. Ez elsőre bonyolultnak is tűnhet, ám a valóságban pár perc alatt abszolválható a faladat. Ki kell csavarozni a gyári felfogatást, visszacsavarozni a helyére Arctic által adott keretet, majd erre felcsavarozni a CPU hűtő blokkrészét. Az Intel 12., 13. és 14. generációja komoly problémákkal rendelkezik, mely a kupakok egyenetlenségében nyilvánult meg, így a hűtési hatékonyság érdekében kellett meglépniük ezt a cégeknek. A részletes manual minden egyes lépése adta magát. Mozgóképek segítik a kezdő felhasználót is, gyakorlatilag lehetetlen rosszul felszerelni az egységet, ha kicsit is odafigyelünk. Természetesen a 2024 végén megjelent LGA 1851, azaz a Core Ultra széria teljes mértékben támogatott. Mindezt pedig offset felfogatással fűszerezte meg a gyártó, azaz a kialakításnak köszönhetően a CPU lehető legforróbb pontjához ér a hűtőfelület közepe, a legjobb teljesítményt elérve így.
Az AiO szerelés legnagyobb hibáját érdemes lehet ezúttal is megemlítenünk. Sokan nem is a konkrét szerelésnél véreznek el, mégsem mérnek jó hőfokokat. Mi is az ok emögött? A hűtő fémrészén is látható matricát elfelejtik levenni az Arctic (vagy bármelyik) hűtőről, így gyakorlatilag a CPU és a hűtő között nem keletkezik kontakt, melynek köszönhetően nagyon körülményesség válhat a hő elszállítása. Erre mindig érdemes odafigyelni.
A Liquid Freezer III Pro bekötése sem igényel nagy tudást, hiszen egy 4-pines csatlakozóba kell csak beledugnunk a kábelt. Sokan azonban reflexből a PUMP headerbe dugják, lévén vízhűtés került a gépbe. Az ARTIC hűtőknél azonban a CPU_FAN headert kell választani, hiszen ekkor tudja az alaplap megfelelően szabályozni a pumpát és a ventilátorokat. Ha a PUMP-ra kötjük rá, akkor konstans 100%-on járatja a ventilátorokat és a pumpát is a gépünk, mely egyrészt felesleges, másrészt pedig jelentősen csökkenti az élettartamát is. Az ARGB modellek esetében az alaplap vagy egy hub ARGB csatlakozójára kell kötnünk a hűtést. A felhasználó maga döntheti el, hogy egyszerre szeretné-e vezérelni a VRM, PUMPA és VENTILÁTOR fordulatot, vagy külön külön. Az ennek megfelelő kábelt kell becsatlakoztatni a hűtő CPU-ra helyezendő részéhez. Ha kezdő felhasználó vagy, akkor érdemes az egyetlen egy csatlakozóval rendelkező kábelt használnod.
Jól látható a fenti bekezdésekből, hogy a Liquid Freezer III és III Pro között látszólag semmi különbség nincs. Nos, a fő alkatrészeket tekintve ez valóban így van, ám a ventilátorokat tekintve hatalmas eltéréseket olvashatunk le. A P12 és P14 Pro változatait találjuk meg a Pro változaton. Ez a cég mérései alapján a fenti különbséget adja ki. A nyers specifikációk kedvelőinek is kedveskedünk:
Jól látható, hogy ezúttal sem üres ígéreteket lobogtatott a gyártó. Az Arctic Liquid Freezer III Pro tényleg 2-3 fokot tudott faragni az előd számain és mindezt az új ventilátoroknak köszönhetően. Intel esetében a differencia még radikálisabb lehet, így talán még ajánlottabb a Pro változat a 12. és 15. generáció közötti modellekre.
